Változás a civil szervezeti beszámolók benyújtásának módjában
2026.01.07.
Közös ügyünk az állatvédelem
2026.01.21.FONTOS TUDNI
2026. január 1. után a minimálbér és a garantált bérminimum változásának hatása a CIVIL szervezetekre
A minimálbér összeg 11 százalékkal és a garantált bérminimum összege pedig 7 százalékkal emelkedik 2026. január 1-től. A bérek változása nem csak a foglalkoztatásra van hatással. Többek között a közérdekű önkéntesek tevékenységének értékét, a civil szervezetek által adható juttatások adómentességét is a minimálbérhez igazodva állapíthatjuk meg. Ezért gyűjtöttük össze a legfontosabb, a minimálbér emelésével összefüggő változásokat.
A minimálbér és a garantált bérminimum változása
A legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege 2026. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 322 800 Ft (2025-ben: 290 800 Ft volt);
- hetibér alkalmazása esetén: 74 210 Ft (2025-ben: Ft 66 860 Ft volt);
- napibér alkalmazása esetén: 14 850 Ft (2025-ben: 13 380 Ft volt);
- órabér alkalmazása esetén: 1 856 Ft (2025-ben: 1 672 Ft volt).
A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak számára a garantált bérminimum 2026. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 373 200 Ft (2025-ben: 348 800 Ft volt);
- hetibér alkalmazása esetén: 85 800 Ft (2025-ben: 80 190 Ft volt);
- napibér alkalmazása esetén: 17 160 Ft (2025-ben: 16 040 Ft volt);
- órabér alkalmazása esetén: 2 145 Ft (2025-ben: 2 005 Ft volt).
Közérdekű önkéntesek tevékenységének értéke
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. E szerint 2026. január 1. után egy közérdekű önkéntes órát 2 017,5 értékkel lehet kimutatni a civil szervezetek bevételei és ráfordításai között. (2025-ben: 1 817,5 Ft volt egy közérdekű önkéntes óra elszámolható értéke)
Közérdekű önkéntesek napidíja
A külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén napi díj adható az önkéntesnek. A napidíj egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. 2026. január 1. után egy személynek havonta 64 560 Ft napidíjat fizethet a szervezet. (2025-ben: 58 160 Ft volt ez az érték)
Forrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2. § (3.) bekezdés
Közérdekű önkéntesek jutalma
A közérdekű önkéntes tevékenységet végző önkéntesnek a fogadó szervezet jutalmat adhat. A fogadó szervezet egy személynek egy évben jutalomként a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát adhatja adómentesen. 2026. január 1. után az ellenszolgáltatásnak nem minősülő jutalom összege 64 560 Ft. (2025-ben: 58 160 Ft volt ez az érték)
Forrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2. § (3.) bekezdés
Adományozás
A civil törvény értelemző rendelkezése szerint az adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011 Korm rendelet szabályozza, hogy mekkora értékhatár alatt nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozott által (az adományozónak) adott dolog vagy szolgáltatás. Az adományozott által adott dolog, szolgáltatás akkor nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha az értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket Ez az értékhatár a minimálbér 25 százaléka, amely 2026. január 1 után 80 700 Ft. (2025-ben: 72 700 Ft volt ez az érték)
Forrás:
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2026. január 1 után:
- legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 578 Ft/óra;
- szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 866 Ft/óra.
Napi mentesített keretösszeg (amely alatt nem kell SZJA-t fizetni) 2026. január 1. után:
- szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bér 130%-a, azaz 19 305 Ft
- középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bér 130%-a, azaz 22 308 Ft.
- az alkalmi munkát végző filmipari statiszta maximális napi díja 38 700 Ft (a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12%-a, száz forintra kerekítve)
Az egyszerűsített közteher megfizetése mellett a maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2026-ban 29 700 Ft/fő. Ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, de további adófizetési kötelezettséggel kell számolni.
Közfoglalkoztatás
| Közfoglalkoztatási bér 2026. (a minimálbér 50%-a) |
Közfoglalkoztatási garantált bér 2025. (a garantált bérminimum 50%-a) |
|
| Havi bér | 161 400 Ft | 186 600 Ft |
| Heti bér | 37 105 Ft | 42 900 Ft |
| Napi bér | 7 425 Ft | 8 580 Ft |
Megbízási jogviszony – biztosítotti jogviszony megállapítása
Amennyiben a megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzésből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át, azaz 2026. január 1. után 96 840 Ft (a 2025. évben 87 240 Ft volt a határ), vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét 3 228 Ft/nap összeget (a 2025. évben 2 908 Ft/nap volt a határ). akkor a megbízott magánszemély biztosítottá válik. Ha a megbízási/tiszteletdíj átlépi határt a megbízó szervezetnek bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni az alapítvány, egyesület, szövetség vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottságának tagját is, ha a tiszteletdíja (díjazása) eléri az előző bekezdésben említett összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
A 25 év alatti fiatalok adómentessége
Nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után a kedvezmény havi összegéig a 25 év alattiaknak. Ilyen jövedelmek például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, kifizetővel kötött megbízási, felhasználási szerződésből származó jövedelem. A kedvezmény az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után nem jár. 2026-ban havonta 693 700 Ft bruttó jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie 25 év alatti fiataloknak.
A civil szervezetek által adható SZJA mentes juttatások
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja alatt kerültek felsorolásra a közcélú juttatások körében adómentes jogcímek. A jogszabály alapján:
- a közérdekű kötelezettségvállalásból,
- a közhasznú egyesületből,
- alapítványból,
- közalapítványból,
- a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is mentes az adó alól (kivéve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat).
Ugyanakkor pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás tekinthető adómentesnek. A minimálbér 50%-a 2026. január 1 után 161 400 Ft. (a 2025. évben a minimálbér 50 százaléka 145 400 Ft volt).
Forrás: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez 3.3. pont Az adómentes bevételekről
Fontos tudni, hogy a NAV és a Pénzügyminisztérium közös állásfoglalása alapján:
„A felsorolásban szereplő szervezeteket külön-külön kell értelmezni, vagyis az alapítványnak nem kell közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a kedvezményes rendelkezéssel. Fontos azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány, közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az alapítványnak tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia. Mindezek alapján a közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány is jogosult arra, hogy az alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.”
Reprezentáció, üzleti ajándék
Egyedi rendelkezést tartalmaz az Szja tv. az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék esetére. Az említett szervezetek által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből mentes az adó alól a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke nem haladja meg minimálbér 25 százalékát, azaz 80 700 Ft-ot.
Reprezentáció, üzleti ajándék adózása
A reprezentáció fogalmát az SZJA tv. 3 § 26. pontja értelmezi. Főszabály szerint e tárgykörbe tartozik a juttató szervezet tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A felsoroltak azonban nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján – akár közvetve is megállapítható – hogy a kiadások nem a juttató szervezet céljával, tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ha nem minősülnek reprezentációnak, akkor e tételek után az általános rend szerint kell adózni.
A civil szervezet is adhat üzleti ajándékot. Az üzleti ajándék a juttató szervezet tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány. Ez csak akkor adómentes, ha az egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25%-ának megfelelő összeget. Ez az értékhatár 2026-ban 80 700 Ft (2025-ben 72 700 Ft volt).
Egyedi rendelkezést tartalmaz az Szja tv. az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék kapcsán. Az SZJA tv. 70 § (5) bekezdése alapján a reprezentáció és az üzleti ajándék együttes értékéből adómentes a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében merült fel és értéke nem éri el:
- az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát,
- de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát.
E két feltétel közül a kisebb értéket kell figyelembe venni az adómentesség megállapításánál. Az adómentesség számításnál figyelembe kell venni a szervezet által juttatott üzleti ajándékok értékét is.
Ha a szervezet átlépi az említett értékhatárokat a juttatás értékének 1,18 szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell megfizetni. Tehát ha ez a kötelezettség felmerül a reprezentáció adója a civil szervezetek esetében 1,18-szor 15% + 1,18-szor 13% azaz összesen 33.04%.
Forrás: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 70. § (5) bekezdés
